I. ESET
I / XVI ESET
Anamnézis, jelen panaszok:
Fiatal nőbeteg, három napja kezdődött bal oldali deréktáji fájdalom.
Lázas, vizelete gennytartalmú, laborleleteiben kifejezetten emelkedett gyulladásos paraméterek.
Képalkotók:
Has és kismedence CT-vizsgálat:
Radiológiai leírás:
Vélemény: CT vizsgálattal a bal vesében több 30 mm körüli átmérővel rendelkező, centralis részen necrotikus, vastag halmozó fallal bíró hypodens laesio látható, mely környezetében a parenhyma minden fázisban a normális kérgi területektől elmaradó halmozást mutat.
KÉRDÉS:
1. Mi a diagnozis az egy hete lázas, bal oldali derékfájdalomra panaszkodó betegnél?
a. Pyelonephritis és vese abcessus
b. Pyelonephritis és vesecysták
c. Splenosis és vese abscessus
d. Nephrolithiasis és vesecysták
2. A gyulladásos állapot leggyakoribb kiváltó oka és kórokozója?
a. Sérülés, Staphylococcusok
b. Haematogén infekció, Gram pozitiv baktériumok
c. Ascendáló bakterialis infekciók, Gram negatív baktériumok
d. Iatrogén, Multirezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA)
3. A késői fázisban jellemző egyenetlen kontraszthalmozás oka?
a. Citotoxikus oedema, melynek következtében a glomerulus filtratio csökken
b. Vasogén oedema, melynek következtében a kapillaris filtratio jelentősen gátolt
c. Interstitialis oedema, melynek következtében a medullaris tubulusok részben kompresszió alá kerülnek, és így nem tartalmaznak kontrasztanyagot a késői fázisokban.
d. Egyik sem a fentiek közül
4. Mi okozhat még hasonló jellegű késői kontraszthalmozási egyenlőtlenséget a veseparenchymában?
a. Traumás sérülés, contusio
b. ESWL utáni állapot
c. Intervenciós kezelés (pl. RFA) utáni állapot
d. Sarcoidosis
5. A jelen állapothoz gyakran társuló ureterpangás mindig oka a gyulladásnak distalis obstrukció révén vagy lehet következmény is?
a. Igen, a gyulladáshoz társuló oedema érinti az uretert is, következményes ureterdilatatiot és pangást idézve elő.
b. Nem, gyulladásban obstrukció nélkül is lehet pangás az ureterben, a gyulladást okozó bakteriumok endotoxinjainak révén, melyek simaizom relaxációt és következményes hydronephrosis és hydroureter okozhatnak.
c. Igen, a vasogén oedema miatt létrejövő kapillaris dilatatio miatt.
d. Nem, mivel a gyulladástól függetlenül mindig létrejön egy ún. ureterovesicalis kontrakció.
6. Terápia?
a. Konzervativ kezelés (pl. jegelés), a subcapsularis haematoma megelőzése
b. ESWL
c. Lokális antibiotikus terápia
d. Systémás antibiotikus terápia és percután drainage
Összefoglalás:
Pyelonephritis esetén a többfázisú CT vizsgálat során az érintett parenchymarész a környezetétől elmaradó kontraszthalmozást mutat, mely a késői, kiválasztásos fázisban igen demonstratív, hypodens striatalis szerkezettel ábrázolódik. Az antibiotikum terápia következményeként hypodens fokális kerek eltéréssé transformálódhat a gyulladás. Amennyiben abcessus gyanúja merül fel, CT vizsgálat végzendő. A CT vizsgálaton soliter vagy multiplex kerek, halmozó fallal bíró képleteket látunk. Következményes perirenalis kötegezettséggel a kiterjedt gyulladásnak megfelelően a tályog a perinephricus térben is megjelenhet, ilyenkor lehetőség van CT vagy UH vezérelt punctio elvégzésére amennyiben ezt a klinikai állapot indokolja. Ezen beavatkozások terápiás célt is szolgálhatnak.