IV. ESET

IV / XVI ESET

 
Anamnézis, jelen panaszok:
Középkorú nőbeteg fogyással és menstruációs panaszokkal jelentkezik. A nőgyógyászati UH során kb45mm átmérőjű térfoglaló képlet mutatkozik a jobb petefészek várható vetületében.

Képalkotók:

has és kismedencei CT-vizsgálat:

Radiológiai leírás:

Vélemény: CT vizsgálat során 45 mm átmérőjű a kontrasztanyagot inhomogénen halmozó képlet látható a jobb petefészeknek megfelelően. Kevés ascites is kimutatható.

KÉRDÉS:

1. Mi a legvalószínűbb diagnózis, és milyen jelenlévő elváltozások erősítik meg a diagnózisunkat még?
a. Bal oldali hólyag diverticulum benne apró fali tumorral, tág, pangó húgyhólyag, tág perivesicalis vénás plexusok
b. Ovárium tumor, kevés ascites megléte és a medencefal melletti apró nyirokcsomó
c. Bal oldali adnex torsio, közepes mennyiségű ascites és kissé tágabb plexusok
d. Rectum tumor, méhre való propagatioval, bal oldalon egy kisebb parailiacalis nyirokcsomó

2. Leggyakoribb áttétképzési hely?
a. nem ad áttétet
b. a három fő áttétképzési hely: Douglas üreg, nagycseplesz, jobb oldali subphrenicus tér; nyirokcsomók tekintetében az inguinalis és iliaca externa rendszere valamint a paraaorticus nyirokcsomók. A haematogén áttétképződés fő helyei a máj, tüdők, pleura és a vesék.
c. környező szervek (pl. méh, húgyhólyag), környező nyirokrégiók (pararectalis, retroperitonealis), a négy leggyakoribb távoli áttétképzési hely: máj, tüdők, agy, illetve csontok.
d. Máj, tüdők, kiscseplesz és a retroperitonealis nyirokcsomók (az esetek kb. 60%-ában)

3. Milyen életkorban fordul elő leggyakrabban?
a. Pubertáskorban, serdülőkorban a leggyakoribb
b. Postmenopausában a leggyakoribb
c. Premenopausában (40-50 éves kor között) a leggyakoribb
d. Terhesség alatt fordul elő leggyakrabban

4. A leggyakoribb szövettani típus?
a. Papilloma
b. Adenocarcinoma
c. Transitionalis sejtes carcinoma
d. Egyik sem a fentiek közül

5. Malignitás jelei?
a. Malignitás mellett szól a 4 cm-nél nagyobb petefészekátmérő, a vastag fal (3 mm feletti átmérő), a solid bennék és a belső növedék megléte UH vizsgálattal. Szintén UH vizsgálattal jól detektálható az angiogenesis és a stromareakció okozta kifejezett vascularisatio a fali növedékekben. Psammoma sejtek megléte is gyakori.
b. Pangó, tág húgyhólyag, környező ascites, melyek UH vizsgálat segitségével is detektálhatók.
c. 3 mm-nél vastagabb rectumfal, környező szervekre való propagatio, megnagyobbodott nyirokcsomók (10 mm feletti rövidebbik átmérő), melyek akár transrectalis UH vizsgálattal is láthatók.
d. Egyik sem a fentiek közül.

6. Serum markere?
a. TNF-a
b. CA 125
c. CRP
d. Egyik sem

Összefoglalás:
A petefészekrák sokszor larvált indulást mutat, a megbetegedés kezdetén panasz nincs. A hormontermelő daganatok rendellenes vérzéssel vagy fogyással jelentkezhetnek, vagy nagyobb tumorok esetén haskörfogat növekedése, ascites jelenhet meg. A diagnózis transvaginalis és/vagy transabdominális UH vizsgálaton alapszik, a stadium beosztáshoz CT ill. MR vizsgálat szükséges. A petefészkek tumoros elváltozásainak 75%-át az epithelialis sejtekből kiinduló elváltozások adják.

---