Loading...
 
PDF Print

IV. ESET

IV / IX ESET

 
Anamnézis:
A 22 éves férfi betegnek 2010. eleje óta vannak bal térd panaszai. 2010. áprilisban MR vizsgálat kiterjedt oedemát mutatott a femur medialis condylusában epipysealisan. Szövettani mintavétel történt, mely chronicus osteomyleitis eredményt igazolt. Habár a képek nem voltak típusosak osteomyelitisre, a szövettani vizsgálatra tekintettel 6 hétig tartó antibiotikus profilaxisban részesült. Azóta CT és MR kontroll, valamint három fázisú planáris csontszcintigráfiás vizsgálat is történt. Ezeken csontszerkezeti eltérés nem került leírásra, a csontban oedema volt továbbra is,izotóp vizsgálat benignus eltérést mutatott, mely megfelelhet akár a műtét utáni állapotnak is.
2011. áprilisban a panaszok változatlanul fennálltak, elsősorban éjszaka, szteroidra reagáltak. Az antibiotikum terápia hatástalannak bizonyult. Az ekkori ortopédiai konzílium atípusos osteoid osteomának tartotta a laesiot, a korábbi izotóp vizsgálattal kimutatott aktivitás fokozódás a konzílium véleménye szerint megfelelhet osteoid osteomának, azonban a vizsgálatot topográfiai szempontból nem tartotta kellően precíznek, holott a pontos kimutatás a megfelelő helyről történő mintavételhez szükséges lett volna, ezért ismételten három fázisú csontszcintigráfiára került sor, SPECT-CT leképezéssel is kiegészítve.

Képalkotók:

Három fázisú csontszcintigráfia, SPECT-CT - 2011.04.29.

1. ábra a 1. ábra b 1. ábra c
Image
1. ábra d
Image
1. ábra e
Image
1. ábra f
1. ábra. Három fázisú csontszcintigráfia SPECT-CT-vel a térdekről. Anterior planáris képek (a-c), perfúziós fázis összegképe (a), statikus felvétel a korai vértartalom fázisban (b) és a késői metabolikus fázisban (c). SPECT felvételek mindkét térdről (d), transversalis és coronalis sík. Bal térd fúziós SPECT-CT képek (e) és CT felvételek (f), transversalis, coronalis és sagittalis sík.

 
Izotóp vizsgálat leírása:
A térdekről planáris háromfázisú vizsgálatot, a késői metabolikus fázisban planáris egésztest felvételeket, majd a térdekről SPECT és natív CT felvételeket (SPECT-CT) készítettünk.
A bal medialis femurcondylus csaknem egész epiphysealis részének a vetületében fokozott vértartalom és sejthetően, kisebb területen fokozott perfusio figyelhető meg. A késői metabolikus fázisban a medialis femur condylus területén , kissé a lateralis condylusra is átterjedően diffusan mérsékelten fokozott aktivitás felvétel figyelhető meg, melyen belül -a planáris felvételekn sejthetően, a SPECT felvételeken egyértelműen- egy pontszerű, intenzívebb aktivitásfokozódás is elkülönül.
Utóbbi a SPECT-CT felvételek alapján a medialis femur condylus elülső subchondralis felszínére localisalódik, ahol a CT felvételeken subchondralisan 5x3x5 mm-es -excentrikusan pontszerű sclerosist tartalmazó- lyticus terület figyelhető meg, mely a korábbi CT felvételeken is látható.
Ettől proximalisan a korábbi biopsia helye a 2011.04.12-i CT-vel összevetve változatlan CT morphológiával ábrázolódik.
A csontrendszer többi részén kóros scintigraphiás eltérés nem mutatható ki.

Vélemény:

A bal femur medialis condylusának elülső subchondralis részén levő körülírt intenzívebb aktivitásfokozódást mutató apró lyticus terület, mely osteoid osteoma (nidus) jelének v.s. megfelel.

Műtét: 2011. 06.24-én a fenti elváltozás CT vezérelt radiofrekvenciás ablációja megtörtént, melynek hatására azeredeti panaszok megszűntek, a műtét után 4 hónappal történt kontroll során a beteg panaszmentes volt.

Tanulság: A csontszcintigráfia magas érzékenysége miatt alkalmas a panaszt okozó csont elváltozások felismerésére és lokalizálására. A SPECT vizsgálat nagyobb kontraszt felbontó képessége miatt a planáris vizsgálathoz képest az érzékenységet tovább növeli. SPECT-CT vizsgálattal egy ülésben lehetőség van a csontszcintigráfiával kimutatott eltérés CT-morfológiai karakterizálására, adott esetben végleges diagnózis felállítására.

KÉRDÉS:

Az alábbiak közül melyik igaz?
1. Mozgásszervi panaszok esetén negatív planáris csontszcintigráfiát követően nem érdemes SPECT felvételeket is készíteni, mert az csak a planárisan is pozitív elváltozások pontosabb lokalizálását segíti.
2. Osteoid osteoma klinikai gyanúja esetén nem érdemes csontszcintigráfiát végezni, mert -benignus elváltozásról lévén szó- a csontszcintigráfia általában negatív.
3. Mozgásszervi panaszok esetén az ezt magyarázó típusos és egyértelmű radiológiai elváltozás megléte esetén nem szükséges izotóp vizsgálatot is végezni, amennyiben ettől a kezelés szempontjából releváns többlet információ nem várható.
4. Mozgásszervi panaszok esetén a kivizsgálás keretében minden esetben csontszcintigráfia (is) végzendő.
5. A csontrendszeri megbetegedések kezelésében alkalmazható intervenciós radiológiai módszerrel nem áll rendelkezésre.

 


Site Language: English

Log in as…