IV. ESET
IV / IV ESET
Artériás embolisatio – vénás telődés
Ez az esetleírás rendhagyó abban a vonatkozásban, hogy két rövid esetismertetés végén teszünk fel 1-1 kérdést, majd újabb két esetbemutatót követően adjuk meg a helyes válaszokat, és tárgyaljuk a 4 eset tanulságait együttesen.
Bevezetés: Az embolizáció során az operátor számos esetben láthat vénás telődést az angiographián. Ilyenkor el kell dönteni, a vénás telődés utal-e AV shunt-ök vagy AV malformacio jelenlétére, van-e annak számottevő kockázata, hogy a beadott embolizáló anyag (pl. különböző méretű szemcsék) a vénás keringésen keresztül a tüdőbe, illetve egyidejű jobb-bal shunt esetén (pl. nyitott foramen ovale) akár a nagyvérkörbe és ezen keresztül az agyi artériás keringésbe kerül. Az ilyen esetek többnyire irodalmi ritkaságok, de előfordulhatnak, ezért gondolnunk kell rá minden embolizáció során.
IV. 1. eset
Anamnézis: 36 éves nőbeteg
Jelen panaszok, tünetek: menorrhagia, gyakori vizelési inger, vérszegénység
Képalkotók:
KÉRDÉS:
A vénás telődés észlelése alapján szabad-e folytatni az embolizációt?
A. Igen, mert nem látszik rendellenes vénás telődésre utaló jel az angiographián
B. Igen, mert a rendellenes vénás telődés ellenére a kisvérkörbe a nagyméretű szemcsék (500-700 µm) nem fognak átjutni.
C. Nem, mert tüdőembolisatiót okozhatunk.
D. Nem, mert először más vizsgálattal ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a szemcsék a kisvérkörbe kerülhetnek-e.
IV. 2. eset
Anamnézis: 64 éves nőbeteg
Jelen panaszok, tünetek: a betegnek a bal vesetájékon jelentkező tompa nyomásérzése van. CT vizsgálat során derült fény a hatalmas méretű bal vesetumorra, a bal vesevénában thrombus volt kimutatható. Urológus konzílium szerint a tumor a mérete miatt az operabilitás határán van, emiatt kértek preoperatív embolisatiót.
Képalkotók:
KÉRDÉS:
A vaskos érköteg telődése miatt szabad-e folytatni az embolizációt?
A. Igen, mert a cranialisan telődő köteg nem véna.
B. Igen, mert az extraanatomikus vénás telődés ellenére AV-shunt vagy AV malformacióra utaló angiographiás jel nem mutatható ki.
C. Nem, mert tüdőembolisatiót okozhatunk a beadandó szemcsékkel (300-500 µm).
D. Nem, mert először más vizsgálattal ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a szemcsék a kisvérkörbe kerülhetnek-e.
Mindkét esetben az angiographiás képen azt kellett eldöntenünk, hogy van-e AV-shunt vagy AV malformacióra utaló jel, ami révén a beadandó szemcsék (300, 500, 700 µm) a kisvérkörbe, illetve egyidejű jobb-bal shunt esetén (pl. nyitott foramen ovale) akár a nagyvérkörbe és ezen keresztül az agyi artériás keringésbe kerül.
Az alábbiakban korai vénás telődésre mutatunk két példát.
IV. 3. eset
Anamnézis: 76 éves nőbeteg, hypertonia
Jelen panaszok, tünetek: 30-50 m bal alsó végtag dysbasia
Képalkotók:
IV. 4 eset
Anamnézis: 30 éves férfibeteg
Jelen panaszok, tünetek: 10 éve fennálló, enyhe-közepes teltségérzés a jobb herében, mely az utóbbi hónapokban enyhén fokozódott. A beteg atheroscleroticus eredetű panaszaihoz ez az elváltozás feltehetően nem járul hozzá számottevő mértékben.
Képalkotók:
A IV. 3. és IV. 4. esetek reményeink szerint segítettek annak eldöntésében, hogy mi a helyes válaszokat megadjuk.
A fenti eseteknél sokat segít, ha az ember tudatosan figyeli az artériás és vénás fázis közötti időkülönbséget, mely (másodpercben kifejezve) a képek bal alsó sarkában lévő három számsor közül a középső (az egyetlen, amely más-más értéket mutat a számsorok közül).
A IV. 1. és a IV. 2. esetekben körülírt elváltozás illetve korai telődés nem volt kimutatható. Az embolizációt mindkét esetben elvégeztük, embolizációs szövődmény egyik esetben sem volt.
Discussio:
A bemutatott esetek rámutattak arra, hogy időnként nehéz elkülöníteni a rendellenes, korai vénás telődés, az AV-shunt illetve az AV malformació jelenlétét a normál vénás telődéstől az angiographiás képeken. A rendellenes telődésnél jellemzően egy körülírt elváltozás korai vénás telődéssel párosul. A korai vénás telődés definíciójáként nagyon kevés adat lelhető fel. Példaként szolgálhat, hogy az femoralis rendszerben a normál vénás keringés ideje 4-12 s (átlag 8 s), a korai telődés 2-6 s (Milne ENC, Radiology, 1967;88:513-8). A normál keringési időt rendkívül sok tényező (pl. életkor, keringési állapot, folyadék egyensúly, szervfüggőség) befolyásolhatja.