23. Kérdések és megoldások

CME kérdések és válaszok

 

8. A cardiovascularis rendszer képalkotó diasgnosztikája (VIII eset)

 

I. eset

 
Pulmonalis embólia képalkotó diagnosztikájára igaz, kivéve
1. a mellkasfelvétel igen alacsony szenzitivitású és specificitású
2. a CT-vizsgálatot megelőzően a D-dimer szintjének meghatározása hasznos, mivel igen magas negatív prediktív értékű
3. a rekesztől indított helikális leképezés időtartamához igazított hosszúságú, bifázisos kontraszt-bólus, valamint bóluskövetéses üzemmód alkalmazásával jelentősen javítható a vizsgálat szenzitivitása és specificitása
4. pulmonalis embolia alapos gyanúja esetén lehetőleg tüdőszcintigráfia végzendő

 

II. eset

 
Stanford A típusú dissectio esetén a legsúlyosabb korai szövődmények, kivéve:
1. a bal a. subclavia proximalis szakaszának érintettsége miatt kialakuló subclavian steal szindróma
2. a coronaria-szájadékok érintettsége miatt kialakuló szívinfarktus
3. pericardialis térbe törő ruptura miatt kialakuló szívtamponád
4. supraaorticus erekre terjedés miatt kialakuló ischaemiás stroke

 

III. eset

 
Carotis stenosisra jellemző tünetek, kivéve
1. amaurosis fugax
2. transiens hemiparesis
3. átmeneti beszédzavar
4. szédülés, fülzúgás

A carotis stenosis diagnosztikus algoritmusa
1. CT/MR angiographia katéteres angiographia
2. katéteres angiographia önmagában, mint „gold standard”
3. ultrahangvizsgálat katéteres angiographia
4. ultrahangvizsgálat CT/MR angiographia  katéteres angiographia
5. ultrahangvizsgálat CT/MR angiographia

A carotis ultrahangvizsgálatára leginkább jellemző
1. vizsgálótól függetlenül magas szenzitivitású és specificitású vizsgálat
2. vizsgálótól függetlenül alacsony szenzitivitású és specificitású vizsgálat
3. vizsgálótól függően magas szenzitivitású és specificitású vizsgálat
4. megbízhatatlansága miatt lehetőleg kihagyandó a diagnosztikus algoritmusból

 

IV. eset

 
Jellemzően hol alakul ki a leggyakrabban decelerációs aortasérülés?
1. a rekesz magasságában
2. az ív-descendens átmenetben
3. az oldalágakkal nem rögzített infrarenalis érszakaszon
4. a truncus brachiocephalicus és a bal carotis communis eredése között

 

V. eset

 
Subclavian steal szindróma igazolására a hétköznapi rutinban leginkább alkalmazható eljárás
1. fizikai vizsgálat: Adson-teszt
2. katéteres angiographia
3. CT angiographia
4. ultrahang-vizsgálat
5. MR angiographia

 

VI. eset

 
A poplitea aneurysmával rendelkező betegre leginkább jellemző:
1. Leriche-szindróma
2. claudicatio intermittens
3. gyakran csaknem panaszmentes
4. tipikusan a belbokatájon megjelenő, nem gyógyuló fekély
5. tipikusan a vádli felső harmadában megjelenő fekély

Kiszélesedett poplitea pulzus esetén, tapintható perifériás pulzusok mellett általában elsőként választandó diagnosztikus eljárás
1. a CT angiographia
2. az ultrahang
3. a katéteres angiographia
4. az MR angiographia

 

VII. eset

 
Mellkaskimeneti szindróma (thoracic outlet syndrome, TOS) esetén a diagnózis felállítására a hétköznapi rutinban leginkább alkalmas vizsgálat:
1. katéteres angiographia
2. MR angiographia
3. CT angiographia
4. ultrahangvizsgálat
5. fizikális vizsgálat: Adson-teszt

 

VIII. eset

 
Akut aorta szindróma diagnosztikájára jellemző, kivéve:
1. lehetőség szerint EKG-kapuzott CT-vizsgálatot végezzünk, így a kis kiterjedésű, ascendensre lokalizálódó dissectio nem „vész el” a mozgási műtermékek között
2. mivel a beteg sorsát alapvetően meghatározza, feltétlenül nyilatkozzunk a dissectio típusáról: érinti-e az ascendenst, vagy csupán a descendensre lokalizálódik
3. lehetőség szerint írjuk le a látható intima-sérülések helyét mind proximalisan, mind distalisan
4. a korai artériás fázis mellett végezzünk késői fázisú vizsgálatot is, mivel az állumenben a keringés kifejezetten meglassult lehet, és így tévesen annak thrombosisát véleményezhetjük
5. elsőként katéteres angiographiát végezzünk a lumenviszonyok pontos feltérképezésére

 

9. A Mellkasi szervek radiológiai diagnosztikája (XIII eset)

 

I. eset

 
Válassza ki az egy igaz állítást!
a.) A tüdőrákok mindig kissejtesek.
b.) A biopsziás szúrást követően a beteget visszahelyezzük a beküldő osztályra.
c.) CT-vel tüdőrák észlelése esetén a vizsgálati mezőt ki kell terjeszteni a mellékvesékre.
d.) A tüdőrák elsősorban az ellenoldalra metasztatizál.

 

II. eset

 
Válassza ki az egy igaz állítást!
a.) A tejüveghomály pneumoniát jelez.
b.) A tejüveghomály fekete bronchus jellel jár együtt.
c.) A tejüveghomály oka lehet folyadék / cellularis.
d.) A bal oldali folyadékgyülem cardialis insuffitientiát jelez.

 

III. eset

 
Válassza ki a helytelen állítást!
a.) A korábbi vizsgálattal való összevetés segítség a transzparencia csökkenések vizsgálatában.
b.) Átvilágítással / CT-vel tisztázható a rtg-vel felfedezett transzparencia csökkenés lokalizációja.
c.) Ha gócot találunk a mellkasban, azonnal biopsziát végzünk.
d.) Még a két irányból készített felvételen ábrázolódó eltérés is lehet mellkasfalon kívüli.

 

IV. eset

 
Válassza ki a helyes állítást!
a.) A tüdő aspergillosis mindig cavitatioban telepszik meg.
b.) Az infiltratív árnyék a tüdőben = pneumonia.
c.) A haematológiai betegek különösen veszélyeztetettek tüdőgomba megtelepedésére.
d.) Az aspergillosis mindig egy tüdősegmentumot érint.

 

V. eset

 
Válassza ki az egy helyes megoldást!
a.) Kontrasztos CT-vizsgálaton a mellkasi abscessus fala halmoz.
b.) Kontrasztos CT-vizsgálaton, ha egy körülírt terime fala halmoz, az mindenképpen abscessusnak felel meg.
c.) Mellkasröntgen felvételen felfedezett bazális fedettség esetén a következő diagnosztikus lépés a punctio.
d.) Mellkasröntgenen ábrázolódott bazális fedettség estén a sinusok UH-vizsgálatával sem differenciálható a pleuralis folyadék versus infiltrátum.

 

VI. eset

 
Válassza ki az egy helyes állítást.
a.) A gyomortumor kemoterápiával jól gyógyítható.
b.) Gastrointestinalis tumorok esetén mellkasi képlakotó vizsgálatot kell végezni.
c.) A gyomortumorok kurábilis terápiája a műtéti megoldás.
d.) Multiplex tüdőmetasztázis esetén mindig gyomortumorra kell gondolni.

 

VII. eset

 
Válassza ki az egy helyes állítást!
a.) A metasztázisok mindig aprók.
b.) Ha egyidejűleg több tüdőgócot látunk, secunder folyamatra kell gondolni.
c.) A colontumor metasztázis mindig azon az oldalon jelentkezik, amelyik flexurában van a primer tumor.
d.) A total situs inversusnál csak a szív helyezkedik el jobb oldalon.

 

VIII. eset

 
Válassza ki az egy helytelen állítást!
a.) A tüdőrákok gyakori az úgynevezett korai metasztázis (előbb tünetes a metasztázis, minthogy a primer tumor felfedezésre kerülne).
b.) A primer, metasztatizáló tüdőtumor lehet olyan kicsiny, hogy képalkotókkal sem mutatható ki.
c.) Ha agyban metasztázisra gyanús képletet látunk, nem kell keresnünk a primer tumort.
d.) A tüdőrák az egyetlen daganatféleség, mely az agyba metasztatizál.

 

IX. eset

 
Válassza ki az egy helyes állítást!
a.) Ptx gyanúja esetén a beteget belégzésre szólítjuk fel.
b.) A ptx-et kilégzésben vizsgáljuk.
c.) A ptx mindig köpenyszerű.
d.) A ptx csak a csúcsban jelentkezik.

 

X. eset

 
Jelölje meg a helyes választ:
a.) Tüdő metastasist nagy biztonsaggal rtg felvétellel lehet kimutatni
b.) A tüdőben lévő kisebb-nagyobb gócok mindig metastasisok.
c.) A tüdőmetastasisok kimutatását CT-vel végezzük
d.) Csak akkor véleményezhetünk tüdőmetastasist, ha megnagyobbodott hilusi nyirokcsomót is találunk

 

XI. eset

 
Jelölje meg a helytelen állítást:
a.) Az RCC gyakran metasztatizál mellékvesébe.
b.) Az RCC gyakran metasztatizál az ellenoldalra.
c.) RCC jellemzője az érbetörés.
d.) Az RCC sosem metaszatizál agyba.

XII. eset

 
Válassza ki az egy helytelen állítást!
a.) Az idegentest röntgennel mindig egyértelműen kimutatható.
b.) A nagyon vékony fém idegentestek röntgennel sem látszanak.
c.) A CT megbízható módszer a fém idegentest kimutatására.
d.) Ismeretlen eredetű idegentest gyanúja esetén mindig CT-vizsgálatot kell végezni, mielőtt MR-be kerülne a beteg.

 

XIII. eset

 
Válassza ki az egy helyes állítást!
a.) Pulmonalis emboliát mellkasröntgennel mutatunk ki.
b.) A pulmonalis embolia kivizsgálási módszere a DSA:
c.) Pulmonalis embolia gyanúja esetén CTA vizsgálatot végzünk.
d.) Tumoros betegeknél ritka a tüdőembolia.

 

10. Neuroradiológia (XIII eset)

 

I. eset

 
1. Milyen típusú hydrocephalust okoz a III. agykamrában helyet foglaló hyperdenz képlet?
A. Non-communicans
B. Communicans
C. Normal pressure
D. Ex vacuo hydrocephalus

 
2. Mi a feltételezett diagnózis?
A. Bevérzett tumor
B. Metastasis
C. Subependymoma
D. Colloid cysta

II. eset

 
Melyik MR szekvencia használható leginkább a petechialis vérzés kimutatására?
a. T2 súlyozott
b. DWI
c. T2* GRE
d. FLAIR

 

III. eset

 
1. Mi az oka a corticalis halmozásnak?
A. Tumoros kontraszthalomozás
B. A corticalis halmozás oka vér-agy gát sérülés következében létrejövő luxusperfuzió
C. Meningitises kontraszthalmozás
D. DVA

2. CT-n milyen idő intervallumban figyelhető meg corticalis halmozás az ischaemias laesio területén?
A. 1-2 hét
B. 1-4 hét
C. 1-8 hét
D. 1-6 hónapig

 

IV. eset

 
1. Milyen területi friss ischaemia látható a képen?
a. ACM
b. ACA
c. ACA-ACM határzónai
d. ACP

2. A gyrus preacentralisban a homunculusban hol foglal helyet az alsó végtag?
a. A homunculus felső végtagja „lóg be” interhemisphaerialisan.
b. A homunculus alsó végtagja „lóg be” interhemispherialisan.
c. A gyrus preacentralis convexitás felöli oldalán a van a felső végtag az alsó végtag mellett.
d. A gyrus preacentralisban az arcizmokat ellátó területek vannak interhemispehrialisan.

 

V. eset

 
Cerebralis amyloid angiopathia diagnózisát valószínűsíthetjük.
a. ha nagy kiterjedésű többgócú, lobaris vérzést látunk fiatal betegekben
b. ha nagy kiterjedésű, többgócú, lobaris vérzést látunk idős betegeken, mely néha a kamrákba és/vagy a subarachnoidalis térbe tör, általában hypertenzív krízist követően
c. ha a coagulopathia kizárható
d. ha nagy kiterjedésű, többgócú, lobaris vérzést látunk idős betegeken, mely néha a kamrákba és/vagy a subarachnoidalis térbe is betörhet

 

VI. eset

 
A pons megítélhetősége
a. MR-rel jobb, mert a hátsó scala és az agytörzs jobban vizsgálható, az MR jobb fehérállományi felbontóképessége miatt.
b. MR-rel jobb, mert a hátsó scala és az agytörzs műtermék mentesen vizsgálható, mert az MR-ben nem keletkezik csontos műtermék.
c. CT-vel és MR-rel is csaknem egyformán jól megítélhető.
d. CT-vel vizsgálandó elsődlegesen, mert a CT a vérzést is detektálja.

 

VII. eset

 
1. Intracranialis abscessusa egyértelműen felállítható
a. Natív CT-vizsgálattal
b. Kontrasztanyagos CT-vizsgálattal
c. Natív és iv. kontrasztos MR-vizsgálattal (T1)
d. Diffúzió (DWI) súlyozott szekvenciával

2. Az abscessusok oedemájára jellemző
a. a cytotoxikus oedema
b. vasogen oedema
c. alig van körülötte oedema
d. oedema csak a kisagyi abscessusokban van

3. Az oedema legjobban a
a. T1 súlyozott képeken észlehető
b. T1 súlyozott postkontrasztos képeken látható
c. FLAIR szekvencián látszik
d. Mindegyiken ugyan olyan jól látható.

 

VIII. eset

 
MR-rel az intracerebralis vérzés
a. T1 és T2 súlyozott jelmenet miatt mindig detektálható
b. A SAV kizárásában jobb, mint a CT
c. Legmegbízhatóbban a T2*súlyozott képeken ítélhető meg
d. A T2* súlyozás csak a vérzés korát jelzi

 

IX. eset

 
Az SM-es góc aktivitása kimutatható
A. T2 súlyozással.
B. T2* súlyozással
C. T1 súlyozás késleltetett kontraszttal
D. T2 súlyozás késleltetett kontraszttal

 

X. eset

 
Válassza ki a helyes állítást:
1. A subarachnoidalis vérzések nagy része traumás eredetű.
2. A subarachnoidalis vérzés leggyakrabban a Willis-kör bogyó aneurysmáiból ered.
3. A subarachnoidalis vérzés az ACM circumferens ágain a leggyakoribb.
4. A subarachnoidalis vérzés kizárólag az állományi vérzés kitöréséből származik.

XI. eset

 
Válassza ki a hamis állítást:
1. A subduralis haematoma elsősorban vénás eredetű.
2. Az epeiduralis haematoma gyorsan nő, mert rendszerint arteriás eredetű.
3. A subduralis haematomát szenvedett betegek átlagéletkora magasabb, mint az epiduralis haematomát kapottaké.
4. A subduralis heamatoma rendszerint lencse alakú.

XII. eset

 
Melyik állítás igaz a glioblastoma multiforméra?
a. jellemző formája a pillangó jel - bihemisphericus megjelenés
b. gyakori a ventricularis lokalizáció
c. leginkább infratentroialias helyzetű tumor
d. gyermekkorban az egyik leggyakoribb tumor

 

XIII. eset

 
Melyik nem a sinus thrombosis CT jele?
a. „Gács” jel.
b. „ Empty delta”.
c. Dense clot sign.
d. Cord sign.

 

11. Fej-nyaki képalkotó diagnosztika (V eset)

 

I. eset

 
1. Mi a legvalószínűbb diagnózis?
A. orbita idegentest
B. orbita abscessus és cellulitis
C. orbita tumor
D. endocrin ophthalmopathia

2. Orbita postseptalis lokalizációjú abscessusának hátterében gyakran előforduló kórfolyamat?
A. orbita idegentest
B. helminthiasis
C. ethmoiditis acuta
D. odontogén gyulladásos folyamat

3. Komplikált, orbitát érintő gyulladásos folyamat esetén elkészült iv. kontrasztos T1-súlyozott SE+FS axialis MR-szekvencia mellett feltétlenül szükséges még egy... elkészítése.
A. T2-súlyozott FSE axialis, n. opticussal párhuzamos szekvencia
B. T2-súlyozott FSE+FS coronalis szekvencia
C. T1-súlyozott SE axialis szekvencia
D. iv. kontrasztos T1-súlyozott SE+FS coronalis szekvencia

 

II. eset

 
1. Az UH-képek alapján mi a legkevésbé valószínű diagnózis?
A. carotis-glomustumor
B. branchiogén cysta
C. haematoma
D. Lymphokele

2. A nyakon adiposus környezetben előforduló eltérés MR-vizsgálata során leginkább nem elhagyható(k):
A. multiplanaris mérések
B. diffúziósúlyozott-szekvencia
C. zsírszuppressziós mérések
D. sagittalis T1-súlyozott szekvencia

3. az UH, az UH-vezérelt aspiráció és az MR-vizsgálat eredménye alapján legvalószínűbb diagnózis?
A. haemangioma
B. glomus-tumor
C. Lymphoma
D. bevérzett branchiogén cysta

 

III. eset

 
1. A m. mylohyoideus mely térségeket választja el egymástól?
A. a sublingualis és a buccalis teret
B. a sublingualis és a submandibularis teret
C: a submentalis és a submandibularis teret
D. a submandibularis és a parapharyngealis teret

2. Az UH-lelet alapján legvalószínűbb diagnózis?
A. sublingualis ranula
B. medialis nyaki cysta
C. Warthin-tumor
D. sublingualis haematoma

 

IV. eset

 
1. Mely kompartment(ek) érintett(ek) az alábbiak közül?
A. parotis tér
B. masticator tér és mély buccalis tér
C. parapharyngealis tér
D. submandibularis tér

2. Mely vizsgálati sorozattal ábrázolható leginkább a sinus maxillaris csontos fala?
A. T2-súlyozott + FS szekvencia
B. csontalgoritmussal készült CT-vizsgálat
C. arckoponya röntgen felvétel
D. panorama röntgen

3. Lágyrésztumorok legjobb kontrasztfelbontását eredményező vizsgálati módszer:
A. röntgen felvétel
B. PET-CT
C. MR-vizsgálat
D. Cone-beam CT-vizsgálat
E. CT-vizsgálat

 

V. eset

 
1. A középfül (hallócsontok) statusának megítélésére legalkalmasabb módszer:
A. belső fül MR-vizsgálat
B. koponya CT-vizsgálat
C. os temoprale HRCT-vizsgálata
D. Schüller-felvétel

2. Legvalószínűbb diagnózis:
A. serosus otitis media
B. otitis externa
C. acusticus neurinoma
D. cholesteatoma –csontdestrukcióval

 

12. Az emlő képalkotó diagnosztikája (VI Eset)

 

I. eset

 
Jelölje meg a helytelen választ!

A lobuláris carcinomára jellemző:
A.: A lobularis carcinoma az emlőben leggyakrabban előforduló malignus tumor
B:: Sok esetben bilateralis elváltozás
C.: Gyakran több gócú a folyamat
D.: A mammográfiás felvételeken néha csillag alakú képletként mutatkozik.

 

II. eset

 
Jelölje meg a helytelen választ:

Malignoma műtéte után az emlő részleges vagy teljes pótlása történhet:
A.: Saját szövettel
B.: Idegen anyaggal
C: A nagyobb emlő pótlása leggyakrabban a hasi, TRAM lebenyből történik
D.: A rekonstrukció mindig halasztott műtéttel végzendő.

 

III. eset

 
Jelölje meg a helytelen választ:

A mammográfiás felvételeken látható csillag alakú képlet
A.: Mindig malignus elváltozást jelez
B.: A malignus daganatok leggyakoribb megjelenési formája a röntgenfelvételeken
C.: Ritkán benignus elváltozások is mutatkoznak ilyen formában
D.: A” sugaras heg” fekete csillag formában jelenik meg

 

IV. eset

 
Jelölje meg a helyes választ

Az emlő szűrővizsgálata ma Magyarországon
A: kötelező jelleggel történik
B.: 45 -65 éves korcsoportban évente végzik
C.: 45-65 éves korcsoportban 2 évente történik
D.: 40-65 éves korcsoportban évente kötelező

 

V. eset

 
Jelölje meg a helyes választ

A mikromeszesedések elemzésére a legjobb módszer:
A.: Mammográfiás felvétel
B.: MRI vizsgálat
C: Mammográfiás felvétel, kiegészítve célzott nagyított felvételekkel
D: Ultrahang vizsgálat

 

VI. eset

 
Jelölje meg a helyes választ:

A gynecomastia:
A.: férfi emlő leggyakoribb jóindulatú elváltozása
B.: mindig két oldali
C.: csak UH-gal diagnosztizálható
D.: később malignus folyamat alakul ki belőle

 

13. Gastroenterológia (V Eset)

 

I. eset

 
Mi nem okozhat vastagbél ieust?
1. sigmatumor
2. epekő
3. kismedencei térfoglalás
4. stercolith

 

II. eset

 
Szabad levegő kimutatására használt vizsgáló eljárások /kivéve:/
1. UH
2. CT
3. Natív hasi felvétel
4. Mellkas felvétel
5. MR

 

III. eset

 
Mediastinum kiszélesedését nem okozza:
1. Tumor
2. Felhúzott colon
3. Mellkasi folyadék
4. Megnagyobbodott nyirokcsomó
5. Achalasia következményeként tágult nyelőcső

 

IV. eset

 
Milyen fistula nem igazolható fistulographias vizsgálattal
1. Bronchocutan
2. Wirsungocutan
3. Rectovaginalis
4. Gastrocutan
5. Perianalis fistula

 

V. eset

 
Endoscopos nyelőcső vizsgálat után nem használható kontrasztanyag
1. Barium tartalmú
2. Gastrografin
3. Peritrast
4. Felszívódó kontrasztanyag
5. Omnipaque

 

14. Hasi parencymás szervek képalkotó módszerei (X Eset)

 

I. eset

 
1. A Hepatocellularis carcinoma UH vizsgálattal pontosan elkülöníthető (egy válasz nem helyes, azt kell megjelölni) ?
A/ Nem, feltétlenül szükség van a többfázisú CT vizsgálatra, esetleg kontrasztanyagos UH vizsgálatra, de a további, megfelelő terápiás döntés meghozatalához az UH- vagy CT-vezérelt biopszia elkerülhetetlen.
B/ Igen, minden estben jól megfigyelhetők a specifikus UH jelek HCC esetében.
C/ Nem, szükséges lehet további képalkotó módszerek (CT, MR) alkalmazására.
D/ Nem, a többfázisú CT vizsgálat sokkal pontosabb információkkal szolgálhat a HCC megítélésében.

2. A 3 cm alatti HCC-k esetében lehetséges terápiaként szóba jön (a helytelen választ kell megjelölni):
A/ Sebészi rezekció, perkután alkoholos roncsolás, RF abláció
B/ RF abláció, szelektív kemoembolizáció, sebészi rezekció
C/ Rtg besugárzás, after loading kezelés
D/ Cryo abláció, laparoszkóppal asszisztált RF abláció, perkután alkoholos roncsolás

 

II. eset

 
1. Az epekövek kimutatásában lehetséges képalkotó módszerek (a helytelen választ kell megjelölni):
A/ natív hasi rtg vizsgálat, UH vizsgálat, MRCP
B/ CT vizsgálat, UH vizsgálat, MRCP
C/ termográfia, SPECT
D/ UH vizsgálat, CT vizsgálat, per os cholecystográfia

2. A ductus choledochusban lévő köveket kimutathatjuk (a helytelen választ kell megjelölni):
A/ ERCP-vel, UH vizsgálattal
B/ CT vizsgálattal, ERP-vel
C/ MRCP vizsgálattal, UH vizsgálattal
D/ DSA vizsgálattal, termográfiával

 

III. eset

 
1. A pancreas UH-vezérelt biopsziája során vékony tűvel (20G fölött) áthaladhatunk-e a beleken?
A/ Nem, csakis olyan irányt választhatunk, amikor biztonságosan kikerülhetők a belek.
B/ Igen, csak a vastagtűvel végzett biopsziáknál kontraindikált a belek átszúrása, a perforáció veszélye miatt.
C/ Igen, de, ha mód van rá, lehetőség szerint keressünk olyan irányt a szúrásra, ahol a vetülő belek kikerülhetők.
D/ Igen, valamennyi retroperitonealis biopsziánál is vékony tűvel megengedett a belek átszúrása.

 
2. Metasztatizál-e a szolid és papillaris típusú pancreas daganat?
A/ Igen, késői metastasisok ismertek.
B/ Nem, soha nem ad áttétet.
C/ Igen, de csak az esetek mintegy 10 %-ában.
D/ Igen, már korai metastasisok előfordulása is ismert, fél éven belül.

 

IV. eset

 
1. Melyek a lépcysta punctio lehetséges szövődményei (egy lóg ki a sorból, ezt kell megjelölni) ?
A/ bevérzés a cystában
B/ PTX
C/ Hasűri vérzés
D/ Hasi aorta dissectio

2. A klasszikus polycystás syndroma mely szerveket érinti?
A/ máj, vesék, mellékvesék
B/ máj, lép, tüdő
C/ máj, vesék, pancreas
D/ máj, tüdő, mellékvesék

 

V. eset

 
1. Az irodalmi adatok szerint a mucinosus cysticus tumorok a pancreas cysticus daganatoknak hány százalékát alkotják?
A/ 25 %-át
B/ 10 % alatt
C/ mintegy 50 %-át
D/ 80-85 %-át

2. A mai felfogás szerint milyen terápia elfogadott a hasnyálmirigy mucinosus cysticus nepoláziáját illetően?
A/ benignus tumorok lévén csak UH-os nyomonkövetés javasolt
B/ Az FNAB-val történt cytologia igazolás után évente UH és CT kontroll szükséges
C/ Csak labor kontroll és CT kontroll szükséges 1, majd 2 év múlva
D/ Mivel az esetek jelentős részében ezek a tumorok lassan ugyan, de malignizálódnak, ezért a sebészi resectio a helyes terápia

 

VI. eset

 
1. Ultrahang vizsgálattal mi jellemzi az FNH-t (egy meghatározás nem helyes, ezt kell megjelölni)?
A/ Nincs tipikus UH megjelenése, mert lehet echodús vagy echoszegény megjelenésű is
B/ Nem egyszer izoechogén szerkezetű és csak a környező vénákra, epeutakra gyakorolt enyhe kompresszió, dislocatio hívja fel rá 2D UH-on a figyelmet
C/ Mindig jól határolt echoszegény szerkezetet mutat
D/ Típusos esetben color dopplerrel az ún. kerékküllő rajzolat is látható benne

2. Az FNH-nál látható central scar (centralis heg) milyen képalkotó módszerrel mutatható még jól ki az MDCT-n kívül?
A/ MR-rel
B/ termográfiával
C/ rtg vizsgálattal
D/ ERCP-vel

 

VII. eset

 
1. Milyen képalkotó módszer vezérlésével végezzük általában az intraabdominalis tályog drainage-okat?
A/ PET-CT vezérlés
B/ UH- vagy CT-vezérlés
C/ Fluoroscopiás kontroll mellett
D/ MR-vezérlés

2. Milyen szövődményei lehetnek a képalkotó módszerrel végzett hasi tályog drainage-nak (egy válasz nem helyes, azt kell megjelölni)?
A/ májtályog esetén subcapsularis hematoma
B/ subphrenicus abscessus esetén PTX
C/ subhepatikus tályog esetén colon perforáció
D/ paracolicus tályog esetén vena saphena magna thrombosis

 

VIII. eset

 
1. Milyen CT megjelenés jellemzi általában az emlő tumor májmetastasisait?
A/ Kifejezetten cystosus képet mutatnak
B/ Hypervascularizált képletek ábrázolódnak
C/ Jellemzően elmaradó kontraszthalmozású, kifejezetten hypodenz centrumú gócok
D/ Csaknem izodenz a környező májparenchymához képest

2. Milyen képalkotó módszerrel lehet továbblépni bizonytalan UH és CT lelet birtokában emlő tumor májmetastasisának gyanúja esetén?
A/ PET-CT
B/ Rtg vizsgálat
C/ Termográfia
D/ Elastográfia

 

IX. eset

 
1. Milyen képalkotó módszerrel lehet megnyugtató módon kontrollálni az akut pancreatitis lezajlása során a beteg állapotát?
A/ endoscopos UH vizsgálattal
B/ többfázisú, kontrasztos MDCT vizsgálattal
C/ hasi UH vizsgálattal
D/ hasi MR vizsgálattal

2. Milyen localis vascularis szövődménye lehet az előrehaladott pancreatitisnek?
A/ a. lienalis pseudoaneurysma
B/ v. hepatica thrombosis
C/ bal v. subclavia thrombosis
D/ a. femoralis superficialis occlusio

 

X. eset

 
1. Milyen lokalizációban találkozhatunk a bélhuzamban GIST tumorral?
A/ csak a gyomorban és a duodenumban
B/ csak a gyomorban és a nyelőcső szakaszon
C/ a bélhuzam teljes szakaszán előfordulhat
D/ csak a gyomorban és a recto-sigmoidalis régióban

2. Milyen módon igazolható a GIST tumor jelenléte az adott elváltozásban?
A/ csakis műtéttel és a minta teljes szövettani feldolgozásával
B/ szövettani mintavétellel (ez lehet endoszkópos szövettani mintavétel vagy UH- és CT-vezérelt core biopszia is)
C/ elegendő az UH vezérelt FNAB
D/ hasi ascites punctatum cytologia vizsgálatával

 

15. Sürgősségi radiológia (V Eset)

 

I. eset

 
1. Milyen állapot diagnosztizálható a röntgen felvétel alapján?
a. üreges szerv rupturája
b. pancreatitis
c. paralytikus ileus
d. mechanikus ileus

2. Mi NEM okozhat mechanikus ileust?
a. tumor
b. gyógyszerhatás
c. adhesiok
d. periappendicularis tályog

3. Mi a legvalószínűbb diagnózis?
a. szövődményes Crohn-betegség
b. perforált appendix, periappendicularis tályoggal
c. coecum tumor
d. colitis

 

II. eset

 
1. Mi a legvalószínűbb diagnózis?
a. izom ruptura
b. álaneurysma képződés
c. aneurysma ruptura
d. bevérzett tumor

2. Milyen vizsgálattal lehet gyorsan pontos információkhoz jutni a műtéthez?
a. hagyományos angiográfia
b. MR-angiográfia
c. CT-angiográfia

3. Mely izmokat érint az álaneurysma képződés?
a. m. biceps femoris
b. m. vastus medialis és adductorok
c. m. vastus lateralis
d. m. rectus femoris

 

III. eset

 
1. Mi lehet a legvalószínűbb oka a vérzésnek a klinikum és a morfológia alapján?
a. hypertonia
b. metastasis
c. AVM
d. aneurysma ruptura

2. Mivel lehetne ebben az esetben a leggyorsabban tovább lépni?
a. kontrasztanyagos CT-vizsgálattal
b. MR-vizsgálattal
c. hagyományos angiográfiával

3. A kontrasztanyagos vizsgálat után mi a legvalószínűbb diagnózis?
a. metastasis bevérzése
b. primer tumor bevérzése
c. AVM

 

IV. eset

 
1. Milyen kórkép igazolódott a vizsgálattal?
a. pneumonia
b. aorta dissectio
c. pulmonalis embolia
d. aorta aneurysma ruptura

2. Melyik az elsőként választandó vizsgálat pulmonalis embolia kimutatására?
a. mellkasi CT-angiográfia
b. mellkas röntgen vizsgálat
c. MR-angiográfia
d. natív mellkas CT-vizsgálat

3. Milyen technikával kell készíteni helyesen a mellkasi CT-angiográfiát?
a. posztkontrasztos sorozat 10 sec késleltetéssel
b. posztkontrasztos sorozat 25 sec késleltetéssel
c. bolus tracking technikával
d. posztkontrasztos 70 sec késleltetésse.

 

V. eset

 
1. Mi a legvalószínűbb diagnózis?
a. perforált diverticulitis
b. ischaemiás colitis
c. appendagitis
d. colon tumor

 

16. Az urogenitális rendszer képalkotó diagnosztikája (XVI Eset)

 

I. eset

 
1. Mi a diagnozis az egy hete lázas, bal oldali derékfájdalomra panaszkodó betegnél?
a. Pyelonephritis és vese abcessus
b. Pyelonephritis és vesecysták
c. Splenosis és vese abscessus
d. Nephrolithiasis és vesecysták

2. A gyulladásos állapot leggyakoribb kiváltó oka és kórokozója?
a. Sérülés, Staphylococcusok
b. Haematogén infekció, Gram pozitiv baktériumok
c. Ascendáló bakterialis infekciók, Gram negatív baktériumok
d. Iatrogén, Multirezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA)

3. A késői fázisban jellemző egyenetlen kontraszthalmozás oka?
a. Citotoxikus oedema, melynek következtében a glomerulus filtratio csökken
b. Vasogén oedema, melynek következtében a kapillaris filtratio jelentősen gátolt
c. Interstitialis oedema, melynek következtében a medullaris tubulusok részben kompresszió alá kerülnek, és így nem tartalmaznak kontrasztanyagot a késői fázisokban.
d. Egyik sem a fentiek közül

4. Mi okozhat még hasonló jellegű késői kontraszthalmozási egyenlőtlenséget a veseparenchymában?
a. Traumás sérülés, contusio
b. ESWL utáni állapot
c. Intervenciós kezelés (pl. RFA) utáni állapot
d. Sarcoidosis

5. A jelen állapothoz gyakran társuló ureterpangás mindig oka a gyulladásnak distalis obstrukció révén vagy lehet következmény is?
a. Igen, a gyulladáshoz társuló oedema érinti az uretert is, következményes ureterdilatatiot és pangást idézve elő.
b. Nem, gyulladásban obstrukció nélkül is lehet pangás az ureterben, a gyulladást okozó bakteriumok endotoxinjainak révén, melyek simaizom relaxációt és következményes hydronephrosis és hydroureter okozhatnak.
c. Igen, a vasogén oedema miatt létrejövő kapillaris dilatatio miatt.
d. Nem, mivel a gyulladástól függetlenül mindig létrejön egy ún. ureterovesicalis kontrakció.

6. Terápia?
a. Konzervativ kezelés (pl. jegelés), a subcapsularis haematoma megelőzése
b. ESWL
c. Lokális antibiotikus terápia
d. Systémás antibiotikus terápia és percután drainage

 

II. eset

 
1. Mi a diagnózis a fiatal férfibetegnél?
a. A bal vese alsó pólusában cystozus RCC
b. A jobb vese alsó pólusában angiomyolipoma
c. A jobb vese középső harmadában komplex cysta
d. Nephrolithiasis a bal vese pyelonban

2. Mely szindrómában (betegségben) fordulnak elő halmozottan cystozus képletek egyéb hasi szervekben is?
a. Sarcoidosis
b. Poland-szindróma
c. Histiocytosis
d. Von Hippel-Lindau kór

3. Milyen hasonló vesemorphológiát mutató betegség ismert, melyben azonban egyéb szervekben nem jellemző a cystás elváltozás?
a. Lymphangiomyomatosis (LAM)
b. Autoszomalis dominans polycisztás vese
c. Cysticercosis
d. Osler-Weber-Rendu-kór

4. Von Hippel Lindau kórban milyen gyakori az RCC megjelenése?
a. A VHL-es betegek 40%-ában alakul ki RCC és 75%-ukban láthatók simplex cysták.
b. A VHL-es betegeknél nem jellemző az RCC megjelenése (extrém ritka).
c. A VHL-es betegek 75%-ában alakul ki RCC és 40%-ukban láthatók simplex cysták.
d. A VHL-es betegek 10%-ában figyelhető meg RCC megjelenése.

5. Milyen más szervekben találunk még elváltozásokat jelen kórkép esetén?
a. Hemangioblastomák a központi idegrendszer területén és angiomák a retinán.
b. Angiomyolipoma egyéb hasi parenchymás szervekben is.
c. 45%-ban a májban is előfordulnak symplex cysták.
d. Tüdőben nem elsajtosodó granulomák és bilateralis hilaris lymphadenomegalia.

 

III. eset

 
1. Milyen a diagnózisra jutottunk a középkorú nőbeteg kismedencei CT vizsgálata során?
a. Cystosus serosus ovarium carcinoma
b. Parailiacalis lymphadenomegalia
c. Granuloma
d. Dermoid cysta

2. Milyen típusos tartalommal bír a petefészek „cysta”?
a. Serosus váladékkal
b. Mucinosus váladékkal
c. Zsírtartalommal
d. Vértartalommal

3. Mi található rendszerint a „cysta belsejében” solid képletként?
a. Jellemzője a zsírtartalom mellett a Rokitansky csomó megléte. Ez a típusos fali betüremkedés változatos, szöveti tartalommal bír, amennyiben mindhárom csíralemez eredetű képleteket taratalmaz (haj, fogak, csontok...).
b. Nekrotikus tumormassza, mely gyorsan szaporodó tumorsejtek TNF-termelése miatt alakul ki leggyakrabban.
c. A komplex cystákra jellemző a fali növedék, melynek malignizálódási hajlama 5% körül van.
d. Egyik sem a fentiek közül.

4. Mi a veszélye az elváltozásnak?
a. Malignizálódási hajlam.
b. Fistulaképződés és peritonitis.
c. Elsajtosodás, melynek következtében peritonitis is kialakulhat.
d. A lehetséges torsio és ruptura veszély.

5. Milyen tumorral fordul elő leggyakrabban együtt?
a. Előfordulhat a teratoma torsioja, és ruptúrája is, ekkor akut hasi kórkép jelentkezik. Malignus elfajulás csak az esetek 2%-ban várható, ennek veszélye leginkább a postmenopausában lévő 10 cm-nél nagyobb tumorral rendelkező betegeknél áll fent.
b. Leggyakrabban VHL-kór részeként jelentkezik, és ebben az esetben haemangioblastomák figyelhetők meg a hasi parenchymás szervekben (15%).
c. Tüdőtumor (ált. adenocarcinoma) mellett figyelhető meg paraneoplasiás szindrómaként (8%).
d. Általában jóindulatú tumorokkal (pl. papilloma, adenoma) társul kb. 20%-ban, ezek vizsgálatára is oda kell figyelni a CT vizsgálat kiértékelésekor.

 

IV. eset

 
1. Mi a legvalószínűbb diagnózis, és milyen jelenlévő elváltozások erősítik meg a diagnózisunkat még?
a. Bal oldali hólyag diverticulum benne apró fali tumorral, tág, pangó húgyhólyag, tág perivesicalis vénás plexusok
b. Ovárium tumor, kevés ascites megléte és a medencefal melletti apró nyirokcsomó
c. Bal oldali adnex torsio, közepes mennyiségű ascites és kissé tágabb plexusok
d. Rectum tumor, méhre való propagatioval, bal oldalon egy kisebb parailiacalis nyirokcsomó

2. Leggyakoribb áttétképzési hely?
a. nem ad áttétet
b. a három fő áttétképzési hely: Douglas üreg, nagycseplesz, jobb oldali subphrenicus tér; nyirokcsomók tekintetében az inguinalis és iliaca externa rendszere valamint a paraaorticus nyirokcsomók. A haematogén áttétképződés fő helyei a máj, tüdők, pleura és a vesék.
c. környező szervek (pl. méh, húgyhólyag), környező nyirokrégiók (pararectalis, retroperitonealis), a négy leggyakoribb távoli áttétképzési hely: máj, tüdők, agy, illetve csontok.
d. Máj, tüdők, kiscseplesz és a retroperitonealis nyirokcsomók (az esetek kb. 60%-ában)

3. Milyen életkorban fordul elő leggyakrabban?
a. Pubertáskorban, serdülőkorban a leggyakoribb
b. Postmenopausában a leggyakoribb
c. Premenopausában (40-50 éves kor között) a leggyakoribb
d. Terhesség alatt fordul elő leggyakrabban

4. A leggyakoribb szövettani típus?
a. Papilloma
b. Adenocarcinoma
c. Transitionalis sejtes carcinoma
d. Egyik sem a fentiek közül

5. Malignitás jelei?
a. Malignitás mellett szól a 4 cm-nél nagyobb petefészekátmérő, a vastag fal (3 mm feletti átmérő), a solid bennék és a belső növedék megléte UH vizsgálattal. Szintén UH vizsgálattal jól detektálható az angiogenesis és a stromareakció okozta kifejezett vascularisatio a fali növedékekben. Psammoma sejtek megléte is gyakori.
b. Pangó, tág húgyhólyag, környező ascites, melyek UH vizsgálat segitségével is detektálhatók.
c. 3 mm-nél vastagabb rectumfal, környező szervekre való propagatio, megnagyobbodott nyirokcsomók (10 mm feletti rövidebbik átmérő), melyek akár transrectalis UH vizsgálattal is láthatók.
d. Egyik sem a fentiek közül.

6. Serum markere?
a. TNF-a
b. CA 125
c. CRP
d. Egyik sem

 

V. eset

 
1. Milyen beosztás használatos a cystozus veseeltérések CT diagnosztikájában? (mely MR és kontrasztanyagos UH vizsgálatokra is adaptálható)
a. De Bakey osztályozás, I, II. és III. csoportok
b. Serb osztályozás, I-V csoportok
c. Gács beosztás, I-III csoportok
d. Bosniak osztályozás, I-IV csoportok

2. Mely cystajellemzőket vesszük figyelembe?
a. De Bakey klasszifikáció alapját képező cysta jellemzők: fal egyenetlenség, cysta mérete mint a minimális, közepes vagy jelentős mértékű, a vese felső, középső vagy alsó harmadában történő elhelyezkedés, sima vagy irreguláris falmegvastagodás. Minden cytsosus képlet besorolható ezek alapján a De Bakey I, II illetve III kategóriába.
b. Serb klasszifikáció alapját képező cysta jellemzők, mint a fali kontraszthalmozás mértéke (0-10 HU, 10-20 HU, 20-30 HU, 30-40 HU, 40 HU felett) történő osztályozás szerint minden cytsosus képlet besorolható a Serb I, II, III, IV illetve V kategóriákba.
c. Gács klasszifikáció alapját képező cysta jellemzők: sima vagy irreguláris falmegvastagodás (kontraszthalmozás mértékét figyelmen kívül hagyva); a septumok jelenléte; cysta mérete. Minden cytsosus képlet besorolható ezek alapján a Gács I, II, illetve III. kategóriába.
d. Bosniak klasszifikáció alapját képező cysta jellemzők, mint a minimális mértékű, sima vagy irreguláris falmegvastagodás kontraszthalmozással vagy anélkül; a hajszálvékony vagy megvastagodott septumok; vékony vagy irreguláris (vastag vagy nodularis) meszesedés etc. Minden cytsosus képlet besorolható a Bosniak I, II, IIF, III illetve IV kategóriába.

3. Ez alapján a diagnózis? Hány százalékban malignus az adott csoportba tartozó eltérés az irodalmi adatok alapján?
a. De Bakey III, 90%-ban malignus
b. Serb V, 90%-ban malignus
c. Gács III, 50%-ban malignus
d. Bosniak III, 50%-ban malignus

4. Differenciáldiagnosztikában szóbajövő egyéb eltérések?
a. Multilocularis cysticus nephroma, infektált cysta.
b. Óriássejtes vesetumor, infektált cysta.
c. Hypernephroma, Cysticercosis.
d. Arteria renalis angiosarcoma.

5. Javasolt–e FNAB?
a. Mindenképpen, mivel csak így bizonyitható a mielőbbi diagnózis.
b. Nem, mert negativitás esetén nem zárja ki a malignitás lehetőségét, viszont a képalkotókkal való követést problémássá teszi, mert nem lehet eldönteni, hogy a változás az instrumentációnak köszönhető vagy a képlet dignitása változik. Valamint szövődményekre is lehet számítani az eljárás invazivitására való tekintettel (vérzés, fertőzés, szúrcsatornába való tumorszórás).
c. Igen, mivel a solid részből történő mintavétel mellett a cysta méretbeli redukciója érhető el, melynek segitségével a beteg panaszai csökkennek, illetve javul a vesefunkció is.
d. Nem, mivel 40%-ban előfordulhat súlyos peritonitis, a cysta bennékében található antitesteknek köszönhetően, továbbá tumorszórás is kialakulhat az ismert szövődmények (vérzés, fertőzés) mellett.

 

VI. eset

 
Angiomyolipomára jellemző:
a. Zsírtartalom
b. Cystozus megjelenés
c. Korai áttétképződés

 

VII. eset

 
Bertin-columna diagnózisához szükséges vizsgálat:
a. IVU
b. Hasi UH vizsgálat
c.Többfázisú CT vizsgálat

 

VIII. eset

 
A hólyagtumor leggyakrabban a következő populációban fordul elő
a. 20-30 évesek
b. 40-50 évesek
c. 60 év felett

 

IX. eset

 
Húgysavkő kimutatására alkalmas módszer:
a. natív hasi rtg vizsgálat
b. IVU
c. low dose natív CT vizsgálat

 

X. eset

 
Patkóvesével rendelkezőkben gyakrabbanfordul elő:
a. Angiomyolipoma
b. Vesecysta
c. Pyelonephritis

 

XI. eset

 
A Choriocarcinomára jellemző:
a. homogén hypoechogen megjelenés
b. jól reagál kemo és sugárterápára, magas túlélési ráta
c. inhomogén szerkezet, fokozott vascularisatio

 

XII. eset

 
A seminomára jellemző:
a. homogén hypoechogen megjelenés
b. Az esetek többségében nem érzékeny kemo és sugárterápiára
c. inhomogén szerkezet, fokozott vascularisatio

 

XIII. eset

 
Az ovariumtumorra jellemzú marker:
a. CA 125
b. CA 19-9
c. magas prolaktin szint

 

XIV. eset

 
A dermoid cystára jellmező a magas zsírtartalom mellett a:
a. Rokatinsky csomó
b. Bosniak csomó
c. Robson csomó

 

XV. eset

 
Az endometrium carcinomára jellemző életkor
a. pubertás
b. 20-40 év
c. postmenopausa

 

XVI. eset

 
A cervixcarcinoma kialakulásával összefüggésbe hozható vírusfertőzés:
a. HPV
b. CMV
c. Hepatitis A

 

17. Musculoskeletalis radiológia (VI Eset)

 

I. eset

 
Válassza ki az 1 helyes választ:
a. Intraossealis metastast CT-cel csak i.v. kontraszanyag adással lehet kimutatni.
b. Multiplex intraossealis metastatisaló folyamat kimutatására legcélszerűbb teljestest csontisotop vizsgálatot végezni.
c. A hólyagtumor odssealis metastasisa osteoplasticus
d. A hólyatumor nem ad ossealis metastasist

 

II. eset

 
Az atlastörés kezelése
a. nem kell bántani, rendszerint elég stabil
b. mindig meg kell operálni
c. leggyakrabban gallér vagy halo stabilizálás kell

 

III. eset

 
Az osteoporoticus csigolyatörés leggyakoribb a ... gerincszakasszon
a. craniodorsalis
b. dorsolumbalis
c. craniocervicalis

 

IV. eset

 
A diabeteses osteomyelitis
a. nem infektálódik
b. a gennyedés jelzi az infectiót
c. nem lesz belőle sepsis

Neuropathiás arthropathiát (Charcot ízület) okozhatnak
a. Diabetes mellitus eredetű neuropathia, alkoholizmus eredetű neuropathia
b. Lepra, syphilis (tabes dorsalis),
c. Kp idegrendszeri bénulás, gerincvelő laesio, myelomeningokele, syringomyelia
d. Intra-articularis steroid injectio
e. Congenitalis fájdalom hiány
f. A felsoroltak mind

 

V. eset

 
UH-gal a lipomák az izmokhoz képest mindig
a. hypoechogenek
b. hyperechogenek
c. lehetnek isoechogenek is

 

VI. eset

 
Válassza ki a helyes állítást:
a. a liposarcoma jelmenete MR-rel megegyezik a lipomáéval
b. a liposarcomák halmozása változó /erős / heterogen a szöveti komponenseknek megfelelően
c. a liosarcomák kontraszthalmozása ugyanolyan, mint a lipomáké

 

18. A gyermekradiológia alapjai (XI Eset)

 

I. eset

 
Appendicitis acuta UH jelei (1 válasz hibás):
1. kokárda jel
2. megvastagodott tubuláris képlet
3. nem komprimálható
4. élénk áramlás az appendixben

II. eset

 
Transitoricus coxitis esetében (1 válasz hibás):
1. első a röntgenvizsgálat
2. elegendő az UH vizsgálat
3. folyadék van az izületi résben

 

III. eset

 
Az ectopiás thymus
1. általában tünetmentes
2. a nyaki régióban UH-gal jól látható
3. fokozatosan visszafejlődik
4. mindhárom válasz jó

IV. eset

 
Nekrotizáló enterocolitis típusos jelei a natív rtg felvételen:
1. levegő a portalis erekben
2. levegő a bélfalban
3. szeparált belek
4. valamennyi

V. eset

 
Idegentest aspiráció esetében nem igaz:
1. az idegentest gyakran nem ad röntgenárnyékot
2. Holzknecht tünet negatív
3. Holzknecht tünet pozitív

 

VI. eset

 
Koponya trauma esetében
1. szükség van koponya rtg felvételre
2. az UH vizsgálat csecsemőkben kizárja az intacraniális vérzést
3. neurológiai tünetek esetében CT/MR vizsgálat szükséges

 

VII. eset

 
Melyik válasz rossz pylorus stenosis esetében?
1. ultrahangvizsgálattal diagnosztizálható
2. jellemző tünete a sugárhányás
3. passage vizsgálat szükséges

 

VIII. eset

 
A rekeszsérv:
1. prenatalis UH-vizsgálattal látható
2. az érintett oldalon a tüdő hypoplasiás
3. az esetek nagyobb részében bal oldalon helyezkedik el
4. mindhárom igaz

 

IX. eset

 
A subvesicalis obstructio UH képére nem jellemző:
1. vastag falú hólyag
2. vékony falú hólyag
3. hydroureter
4. kórós vese UH kép

 

X. eset

 
Újszülött natív hasi röntgenfelvételén szabálytalan mészárnyékok láthatók:
1. meconium cysta
2. teratoma
3. neuroblastoma
4. mindegyik lehet

 

XI. eset

 
Testicularis microlithiasis (nem igaz)
1. minden esetben biopsia szükséges
2. legtöbbször kétoldali
3. UH-gal jól diagnosztizálható

19. Non-vascularis intervenciók (IV ESET)

 

I. eset

 
1. Mikor tekinthetjük sikeresnek a májcysta alkoholos sclerotisatioját?
A/ Csak a cysta teljes eltűnése esetén.
B/ Csak akkor, ha a féléves kontroll során a reziduális cysta a kiindulási térfogatnak a 25 %-a alá csökkent vagy teljesen eltűnik a cysta.
C/ Akkor, ha a májcysta okozta korábbi panaszok teljesen megszűnnek.
D/ Akkor, ha már csak CT-vel lehet kimutatni kis cysta reziduumot, de UH-gal nem.

2. Eredményes lehet-e a májcysta leszívása önmagában, alkoholos sclerotisatio nélkül (egy válasz nem helyes – ezt kell megjelölni) ?
A/ Igen, az esetek 50 %-ban.
B/ Nem, mert általában néhány hét múlva az eredeti térfogatra visszatelődik a cysta.
C/ Nem, mert a cysta belső felszínét borító sejtréteg tönkretétele esetén remélhető csak, hogy nem lesz a későbbiekben cysta visszatelődés.
D/ Nem, mert a leszívás után a cysta rövid időn belül vagy eredeti térfogatára vagy még az eredetinél is kissé nagyobb méretűre visszatelődik.

 

II. eset

 
1. A pancreas pseudocysta drainage UH vezérléssel minden esetben elvégezhető?
A/ Igen, az UH-vezérléssel valamennyi lokalizációban jól elérhetők a pancreas pseudocysták.
B/ Nem, mert a belek mögötti, léphílus közelében lévő pseudocysták csak megfelelő pozícióban, CT-vezérléssel érhetők el.
C/ Igen, a beleken át is könnyen megközelíthető a pancreas fej-test régióban lévő pseudocysta.
D/ Igen, a retroperitonealis régió az UH vezérlés számára könnyen hozzáférhető.

2. A pancreas pseudocysták CT-vezérelt drainage-ja során milyen potenciális szövődmények fordulhatnak elő (egy válasz nem helyes, ezt kell megjelölni) ?
A/ pseudocysta bevérzés, retroperitoenalis vérzés, bélperforáció
B/ gyomor sérülés, pseudocysta bevérzés, lépsérülés
C/ A. lienalis sérülés, retroperitonealis hematoma kialakulása, gyomor sérülés
D/ húgyhólyag sérülés, jobb v. renalis sérülés

 

III. eset

 
1. Melyik vizsgálómódszer a legalkalmasabb a malignus pancreas tumor operabilitásának eldöntésére?
A/ Ultrahang vizsgálat
B/ Natív és kontrasztos, háromfázisú multidetektoros CT vizsgálat
C/ PET-CT vizsgálat
D/ DSA vizsgálat

2. A pancreas fejben elhelyezkedő kórfolyamatok megítélésénél az alábbiak közül melyik a legnagyobb felbontással rendelkező képalkotó módszer?
A/ MR vizsgálat
B/ SPECT
C/ Endoszkópos UH vizsgálat
D/ DSA vizsgálat

 

IV. eset

 
1. Szükséges-e antibiotikus védelmet alkalmazni a perkután epeúti intervenciók során?
A/ Nem
B/ Igen, minden esetben
C/ Csak igazolt cholangitis és 38 C fok feletti láz esetén
D/ Csak akkor, ha már intrahepatikus tályoggal szövődött az epeúti tágulat

2. A PTC-PTD során szövődményként kialakuló, elhúzódó haemobilia esetén mi a további teendő (egy megállapítás nem helyes, ezt kell megjelölni) ?
A/ 2D UH kontroll elegendő lehet a vérzésforrás kimutatására
B/ Többfázisú MDCT-vel vagy esetleg csak DSA-val lehet pontosan kimutatni a vérzésforrást
C/ Kontrasztanyagos UH vizsgálat is segíthet a vérzésforrás tisztázásában
D/ A vérzésforrás kimutatása után, ha szegmentális artéria hepatica ág felől igazolódott a vérzés, akkor a további teendő az adott érszakasz szelektív embolizációja

 

20. Katéteres angiographia és vascularis intervenciós radiológia (IV Eset)

 

I. eset

 
1. Milyen beavatkozást végezne?
A. A. poplitea PTA/stent
B. A. popltiae PTA/stent + truncus tibiofibularis PTA
C. A. popltiae PTA/stent + a. tibialis anterior PTA
D. A. popltiae PTA/stent + truncus tibiofibularis PTA + a. tibialis anterior PTA
E. Kiegészítő angiographiás kép alapján lehet csak eldönteni.

2. Mit jelöl a Fontaine IIb stádium?
A. tünetmentes
B. gangrena
C. nyugalmi fájdalom
D. 200 m alatti dysbasiás távolság

 

II. eset

 
A kép alapján a PTA:
A. elvégezhető
B. elvégzése előtt technikai hibát kell korrigálni
C. csak cutting balloon-nal végezhető
D. a PTA helyett biztonságosabb primér stentelést végezni a distalis embolisatio kockázatának csökkentése céljából

 

III. eset

 
Mikor fordulhat elő, hogy az a. subclavia eredésénél kialakult occlusio esetén az azonos oldali a. vertebralisban az áramlás mégis normális, anterograd irányú?
A. Nem fordulhat elő, valószínűleg a vena vertebralisba mért bele a vizsgáló, és a vizsgáló tévedett.
B. A. lusoria esetén.
C. Ha az a. vertebralis az aortaból külön ágként ered
D. Nem fordulhat elő, mert a stenosistól/occlusiotól distalisan kialakuló nyomáskülönbség miatt az a. vertebralisban szükségszerűen megfordul az áramlás iránya.

 

IV. eset

 
1. A vénás telődés észlelése alapján szabad-e folytatni az embolizációt?
A. Igen, mert nem látszik rendellenes vénás telődésre utaló jel az angiographián
B. Igen, mert a rendellenes vénás telődés ellenére a kisvérkörbe a nagyméretű szemcsék (500-700 µm) nem fognak átjutni.
C. Nem, mert tüdőembolisatiót okozhatunk.
D. Nem, mert először más vizsgálattal ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a szemcsék a kisvérkörbe kerülhetnek-e.

2. A vaskos érköteg telődése miatt szabad-e folytatni az embolizációt?
A. Igen, mert a cranialisan telődő köteg nem véna.
B. Igen, mert az extraanatomikus vénás telődés ellenére AV-shunt vagy AV malformacióra utaló angiographiás jel nem mutatható ki.
C. Nem, mert tüdőembolisatiót okozhatunk a beadandó szemcsékkel (300-500 µm).
D. Nem, mert először más vizsgálattal ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a szemcsék a kisvérkörbe kerülhetnek-e.

 

21. Nukleáris medicina (IX eset)

 

I. eset

 
Lymphomák esetében restaging FDG PET-CT vizsgálat végzendő, mert
1. a PET vizsgálattal jól megítélhető a vesék kemoterápia okozta funkcionális károsodásának a mértéke.
2. A metabolikus képalkotás lehetővé teszi a residuális viabilis tumor és a heges szövetszaporulat elkülönítését.
3. A PET-CT vizsgálattal színes képek készülnek, ezért a remissios status jobban megítélhető mint a morfológiai képalkotókkal.

 

II. eset

 
Az alábbi kijelentések közül melyik igaz?
1. Daganatos betegség követésében időbeli sorrendben PET-CT, CT, majd ismét PET-CT készül. Az utóbbi PET-CT-t minden esetben elegendő a korábbi PET-CT-vel összehasonlítani.
2. PET-CT vizsgálat felvételei önálló diagnosztikus CT felvételekkel nem hasonlíthatók össze, mert az egyik színes, a másik fekete-fehér képeket állít elő.
3. Daganatos gócok követése során a méretbeli változás az esetek jelentős részében megítélhető a diagnosztikus CT felvételek és a PET-CT vizsgálat alacsony dózisú natív CT felvételeinek az összevetésével.
4. Betegség követésére CT vizsgálat készül, korábban PET-CT történt, melynek képi dokumentációja digitális formában CD-lemezen van. Az értékeléshez elegendő, ha a PET-CT lelete rendelkezésre áll, mivel a képi dokumentáció úgyis csak nukleáris medicina munkaállomásokon tekinthető meg.

 

III. eset

 
Akut, ill. krónikus pyelonephritis legérzékenyebb vizsgálómódszere:
1. UH
2. CT
3. Dinamikus veseszcintigráfia
4. Statikus (DMSA) veseszcintigráfia
5. Urográfia

Az akut pyelonephritis lezajlása után maximum mennyi idővel várható az akut szakban észlelt kórjelző szcintigráfiás jelek regressziója?
1. 1 hét
2. 3 nap
3. egy év
4. hat hónap

 

IV. eset

 
Az alábbiak közül melyik igaz?
1. Mozgásszervi panaszok esetén negatív planáris csontszcintigráfiát követően nem érdemes SPECT felvételeket is készíteni, mert az csak a planárisan is pozitív elváltozások pontosabb lokalizálását segíti.
2. Osteoid osteoma klinikai gyanúja esetén nem érdemes csontszcintigráfiát végezni, mert -benignus elváltozásról lévén szó- a csontszcintigráfia általában negatív.
3. Mozgásszervi panaszok esetén az ezt magyarázó típusos és egyértelmű radiológiai elváltozás megléte esetén nem szükséges izotóp vizsgálatot is végezni, amennyiben ettől a kezelés szempontjából releváns többlet információ nem várható.
4. Mozgásszervi panaszok esetén a kivizsgálás keretében minden esetben csontszcintigráfia (is) végzendő.
5. A csontrendszeri megbetegedések kezelésében alkalmazható intervenciós radiológiai módszerrel nem áll rendelkezésre.

 

V. eset

 
Az alábbi állítások közül melyik igaz?
1. A csontszcintigráfia negativitása minden esetben kizáró értékkel bír ossealis metastasis irányában.
2. Csontszcintigráfiával a benignus és malignus csont-ízületi megbetegedések egymástól jól elkülöníthetőek.
3. Az FDG PET vizsgálat csontmetasztázisokra vonatkozó szenzitivitása minden esetben felülmúlja a csontszcintigráfiáét.
4. Lyticus csontmetasztázisok vonatkozásában az FDG PET érzékenyebb a csontszcintigráfiánál.
5. A csonteltérések vonatkozásában a csontszcintigráfia és az FDG PET egyformán aspecifikus módszerek.

 

VI. eset

 
Melyik kijelentés igaz?
1. A csontszcintigráfia scleroticus csontmetasztázisok kimutatásában alacsony érzékenységű.
2. FDG PET-CT vizsgálat során a lyticus csontmetasztázisok területén számos esetben nem mutatható ki fokozott radiopharmacon dúsulás.
3. A csontszcintigráfia specificitása oseoplastikus metasztázisok esetén magasabb, mint kevert típusú csontmetasztázisok esetében.
4. FDG PET-CT vizsgálat során a scleroticus csontmetasztázisok területén számos esetben nem mutatható ki fokozott radiopharmacon dúsulás.

 

VII. eset

 
Melyik állítás helyes?
1. Vér-pool szcintigráfiával a máj különféle gócos elváltozásai jól karakterizálhatók.
2. A vér-pool szcintigráfiát csak nagyon alapos indok esetén szabad igénybe venni, mert minden esetben a vörös vértestek in vitro jelölését igényli, ezért gyakoriak a septicus szövődmények.
3. A máj haemangiomák vizsgálatára az UH specifikusabb, mint a vér-pool szcintigráfia.
4. Cavernosus máj haemangioma esetén vér-pool szcintigráfiával az elváltozás területén fokozódó jelleggel nagy vértartalomra utaló aktivitás fokozódás figyelhető meg.

 

VIII. eset

 
Az alábbi állítások közül melyik helyes?
1. A nem kissejtes tüdőrák és metasztázisai FDG PET vizsgálat során fokozott radiofarmakon felvételt mutatnak.
2. A nem kissejtes tüdőrák az FDG radiofarmakont fokozottan dúsítja, de a metasztázisai nem.
3. Az FDG PET-CT a nem kissejtes tüdőrák pontos stádium meghatározását teszi lehetőve, de a módszer költséges volta miatt rutinszerűen nem alkalmazható.
4. Amennyiben a nem kissejtes tüdőrák staging-je FDG PET -tel történik, a pontos stádium besoroláshoz csontszcintigráfiára is szükség van.

 

IX. eset

 
Az alábbi állítások közül melyik igaz?
1. Perfúziós radiofarmakonnal, kimosásos technikával végzett mellékpajzsmirigy szcintigráfia során ábrázolódó lassult kimosódású terület mellékpajzsmirigy adenoma specifikus jele.
2. A pajzsmirigy vetületében levő lassult farmakon kimosódás esetén a SPECT vizsgálat segít az intrathyreoidealis göbök és a legtöbbször pajzsmirigyen kívüli helyzetű mellékpajzsmirigy adenomák elkülönítésében.
3. UH vizsgálattal a mellékpajzsmirigy adenomák ábrázolása, ill. lokalizálása nem lehetséges.
4. Mellékpajzsmirigy szcintigráfia során végzett SPECT-CT a CT-alapú szöveti elnyelés korrekció segítségével növeli a vizsgálat érzékenységét.

 

22. Nukleáris kardiológia (III eset)

 

I. eset

 
BTSZB esetén melyik állítás nem igaz:
1. EKG alapján fizikai terheléssel az iszkémia nem télhető meg.
2. A háttérben álló ischaemiás folyamat perfúziós miokardium SPECT-tel megítélhető.
3. Dipyridamol terhelés a választandó, mert fizikai terhelésnél magas pulzusfrekvenciánál fals pozitív perfuziós zavar jelentkezik a szeptumban (koronária sztenózis nélkül is alacsonyabb perfúziós aktivitás).
4. EKG kapuzott SPECT vizsgálat nem végezhető.

 

II. eset

 
Melyik állítás igaz: terheléses perfúziós miokardium SPECT alkalmas a
1. miokardium necrózis kiterjedésének és súlyosságának felmérésére
2. megítélhetővé teszi az infarktus zónájában a reziduális iszkémiát
3. felmérhető az ISZB várható kockázata
4. valamennyi állítás igaz

 

III. eset

 
Mekyik állitás NEM igaz.Terheléses perfúziós miokardium SPECT indikált:
1. infarktus utána reziduális iszkémia kimutatására.
2. infarktus után csökkent bal kamra funkció esetén az életképes miokardium igazolására
3. koronária intervenció ( PCI ) után rendszeres évenkéni utánvizsgálatra a resztenózis korai kimutatására
4. revaszkularizáció ( PCI vagy ACBG ) műtét után panasz megjelenése ill. iszkémiára utaló lelet ( pl. EKG változás ) esetén

 

---