Anamnézis, jelen panaszok:
Fiatal nőbeteg jobb oldali alhasi panaszokkal és menstruációs zavarokkal. A nőgyógyászati UH a jobb petefészek régióban lát körülírt eltérést. Az elváltozás mibenlétének pontos tisztázására kérik CT vizsgálatát.
Képalkotók:
has és kismedencei CT-vizsgálat:
Radiológiai leírás:
Vélemény: CT vizsgálattal a jobb petefészek vetületében 35mm legnagyobb átmérőjű, hypodens ( jelentős zsírtartalmú) jól körülírt képlet látható centralisan a kontrasztanyagot halmozó lágyrésztartalommal.
KÉRDÉS:
1. Milyen a diagnózisra jutottunk a középkorú nőbeteg kismedencei CT vizsgálata során?
a. Cystosus serosus ovarium carcinoma
b. Parailiacalis lymphadenomegalia
c. Granuloma
d. Dermoid cysta
2. Milyen típusos tartalommal bír a petefészek „cysta”?
a. Serosus váladékkal
b. Mucinosus váladékkal
c. Zsírtartalommal
d. Vértartalommal
3. Mi található rendszerint a „cysta belsejében” solid képletként?
a. Jellemzője a zsírtartalom mellett a Rokitansky csomó megléte. Ez a típusos fali betüremkedés változatos, szöveti tartalommal bír, amennyiben mindhárom csíralemez eredetű képleteket taratalmaz (haj, fogak, csontok...).
b. Nekrotikus tumormassza, mely gyorsan szaporodó tumorsejtek TNF-termelése miatt alakul ki leggyakrabban.
c. A komplex cystákra jellemző a fali növedék, melynek malignizálódási hajlama 5% körül van.
d. Egyik sem a fentiek közül.
4. Mi a veszélye az elváltozásnak?
a. Malignizálódási hajlam.
b. Fistulaképződés és peritonitis.
c. Elsajtosodás, melynek következtében peritonitis is kialakulhat.
d. A lehetséges torsio és ruptura veszély.
5. Milyen tumorral fordul elő leggyakrabban együtt?
a. Előfordulhat a teratoma torsioja, és ruptúrája is, ekkor akut hasi kórkép jelentkezik. Malignus elfajulás csak az esetek 2%-ban várható, ennek veszélye leginkább a postmenopausában lévő 10 cm-nél nagyobb tumorral rendelkező betegeknél áll fent.
b. Leggyakrabban VHL-kór részeként jelentkezik, és ebben az esetben haemangioblastomák figyelhetők meg a hasi parenchymás szervekben (15%).
c. Tüdőtumor (ált. adenocarcinoma) mellett figyelhető meg paraneoplasiás szindrómaként (8%).
d. Általában jóindulatú tumorokkal (pl. papilloma, adenoma) társul kb. 20%-ban, ezek vizsgálatára is oda kell figyelni a CT vizsgálat kiértékelésekor.
Összefoglalás:
Dermoid cysta vagy másnéven érett cysticus teratoma belseje az esetek 90%-ban zsírt tartalmaz. Jellemzője a zsírtartalom mellett a Rokitansky csomó megléte. Ez a típusos fali betüremkedés változatos, szöveti tartalommal bír, amennyiben mindhárom csíralemez eredetű képletet tartalmazhat. Gyakori a mucinosus tumorral való együttes előfordulás. Előfordulhat a teratoma torsioja vagy ruptúrája is, ekkor akut hasi kórkép jelentkezik. Malignus elfajulás csak az esetek 2%-ban várható, ennek veszélye leginkább a postmenopausában lévő 10cm-nél nagyobb tumorral rendelkező betegeknél áll fent.
The original document is available at http://549552.cz968.group/tiki-index.php?page=ESET_UG_3